Már Biatorbágynál járt, mikor elfogyott az üzemanyag. Úgy lassult le a gép, mint a filmekben. Kicsit sem rázott. A szertehagyott autók és buszok egész úton intették a végre. Az összeroncsolódottak is, és az épek is. Sikerült félrehúznia a kamiont mielőtt az teljesen leállt volna. Remélte, hogy még eléri a kutat, de így sem volt baj. Persze élőben sosem olyan semmi, mint a filmeken. A filmeken amiket annyira szeretett nézni, a filmeken amiket ezer variációban játszott le újra a fejében. Millió lehetőséggel végigzongorázva, hogy ő mit csinálna. Olyankor mindig nagyon sármos volt, mindig délutáni nap volt és mindig nyár. Sosem ült egyedül a kocsiban, és mindig jókat mondott. Gondolatban.
A deggendorfi kereszteződésnél jutott először eszébe, hogy nem megy haza. Persze a becsület azt diktálta volna, hogy menjen, de egy porcikája sem vágyott haza. A kamion elég nagy volt, hogy elaludjon benne, hogy egyenesen lakjon benne. nagyobb volt, mint az építkezési konténerszállások, hiszen rögtön kettő volt, és a leghosszabb fajtából. Ha találna egy kifosztatlan benzinkutat, élhetne benne a kút mellett és ha olyanja van arrébb megy, mint valami lakókocsi monstrummal. Tetszett neki a gondolat. Hallgatta a csendet, falta a kilométereket és újra és újra visszakanyarodott ehhez a gondolathoz. Az áramszünet és a rémes éjszaka elrejtené őt. Bárki azt gondolhatná, hogy meghalt, ahogy annyian. És hogy a kamion nincs meg sem bizonyít semmit, hiszen az emberek kirabolják még a galacsinná roncsolódott szerencsétleneket is.
Haza nem akart menni. Otthon zaj volt, visongás, tévé és kutya ugatás és mosógép és gyerekzsivaj. Nem hallotta a saját gondolatait, nem tudott elmerülni magában olyan jól, mint vezetés közben. A csaja meg elpuhult. Sosem érzett szerelmet, vagy mit, senki iránt. nem volt sok nője. Volt az a csaj abban az osztrák pihenőben a kávézóban akivel időnként kefélt. De abban a nőben sem volt semmi különös. Hajlandó volt, nem volt drága, hiszen csak annyit kért, hogy maradjon reggelig. Készséges volt és még a melle sem lógott annyira. narancsbőrös volt, persze, de abban a félhomályban mindegy volt. Volt a hátán, lapockatájon egy tetoválása, Egy kicsi flamingó ahogy egy virág kelyhébe fúrja a csőrét. Arra izgult fel legelőször. Mindig hátulról rakta, hogy lássa a tetkót. anélkül nem is ment volna.
a kamionban a másik ülésen kis dvd lejátszó pihent. Kipurcant persze az is, mire Bécsbe ért, d addig jó szolgálatot tett. Hiányozni fog a sok órányi mélytorkos, de sokkal jobban a sokgigányi film, amit összeharácsolt az elmúlt években a pihenőkben összeverődő sorstársaktól. Nem látott meztelenül olyan csajokat soha életében, ahogy fegyvert sem fogott soha. annak idején pont megúszta egy gerincferdüléssel és egy lúdtalppal,. 5000-ben fájt. Megérte.
Nem akart kamionos lenni, ez csak úgy jött. Ahogy a nő is, ahogy a ház is, ahogy a gyerkek. Nem gondolkozott ezeken, hiszen az életnek vannak kötelező elemi. Az ilyesmi kell, mert enélkül elengedett lufi csak egy férfi. Bár ha a volán mögött ült, olyankor sokkal szabadabbnak érezte magát mégis. az autópályák kötött aszfaltszalagjai célba vitték. Lekanyarodni véletlenül nem nagyon lehetett róluk egy ekkora járművel. Tudatosan meg minek is hagyta volna el kis falvakért. Visszafordulni egyenesen lehetetlen volt, csak trükkös kereszteződésekben.
Ilyen volt az élete, egy hosszú sztráda amiben az áramszünet volt a csillag kereszteződés. Nem akart tovább menni abba az irányba. Nem akart maga mellé nőt se férfit. nem akarta a ki és bepakolásokat, a koszos udvart se a nyivákoló gyerekeket. Csak elég üzemanyagot akarat és a horizontot.
Mikor a gép megadta magát Biatorbágynál, kiszállt. Hátrament és kinyitotta a konténert. Bentről kis por libbent ki rá. Elégedetten bólintott és hátat fordított a gépnek. a szeme előtt a dombos táj egészen paradicsominak tűnt. csak el tud bújni egy kis időre itt. Köpött egy hegyeset és kivette a legkülső kannát a raktérből, majd leakasztotta a gumicsövet az ajtó belsejéről.
Előrecipelte a motorhoz. Mikor végzett leült az üres kannára és megtörölte a homlokát. Döntött. Nem megy haza. Marcsi el fog bírni a kölykökkel. Úgy sem szerette őt soha, bármit is jelentsen ez, csak a gyerekek és a ház miatt volt vele. Legyen így. - gondolta egyre felszabadultabban. Nekem itt a kamion és horizont. Ha meg felrobbanok valami gebasz miatt a dupla kamionnyi gázolaj miatt, hát akkor annak úgy kellett lennie. Visszamászott a fülkébe és elindult. Pest alatt az M6-ra fordult és nyugodt tempóba megkezdte az annyit vágyott céltalan utazást dél felé.
A deggendorfi kereszteződésnél jutott először eszébe, hogy nem megy haza. Persze a becsület azt diktálta volna, hogy menjen, de egy porcikája sem vágyott haza. A kamion elég nagy volt, hogy elaludjon benne, hogy egyenesen lakjon benne. nagyobb volt, mint az építkezési konténerszállások, hiszen rögtön kettő volt, és a leghosszabb fajtából. Ha találna egy kifosztatlan benzinkutat, élhetne benne a kút mellett és ha olyanja van arrébb megy, mint valami lakókocsi monstrummal. Tetszett neki a gondolat. Hallgatta a csendet, falta a kilométereket és újra és újra visszakanyarodott ehhez a gondolathoz. Az áramszünet és a rémes éjszaka elrejtené őt. Bárki azt gondolhatná, hogy meghalt, ahogy annyian. És hogy a kamion nincs meg sem bizonyít semmit, hiszen az emberek kirabolják még a galacsinná roncsolódott szerencsétleneket is.
Haza nem akart menni. Otthon zaj volt, visongás, tévé és kutya ugatás és mosógép és gyerekzsivaj. Nem hallotta a saját gondolatait, nem tudott elmerülni magában olyan jól, mint vezetés közben. A csaja meg elpuhult. Sosem érzett szerelmet, vagy mit, senki iránt. nem volt sok nője. Volt az a csaj abban az osztrák pihenőben a kávézóban akivel időnként kefélt. De abban a nőben sem volt semmi különös. Hajlandó volt, nem volt drága, hiszen csak annyit kért, hogy maradjon reggelig. Készséges volt és még a melle sem lógott annyira. narancsbőrös volt, persze, de abban a félhomályban mindegy volt. Volt a hátán, lapockatájon egy tetoválása, Egy kicsi flamingó ahogy egy virág kelyhébe fúrja a csőrét. Arra izgult fel legelőször. Mindig hátulról rakta, hogy lássa a tetkót. anélkül nem is ment volna.
a kamionban a másik ülésen kis dvd lejátszó pihent. Kipurcant persze az is, mire Bécsbe ért, d addig jó szolgálatot tett. Hiányozni fog a sok órányi mélytorkos, de sokkal jobban a sokgigányi film, amit összeharácsolt az elmúlt években a pihenőkben összeverődő sorstársaktól. Nem látott meztelenül olyan csajokat soha életében, ahogy fegyvert sem fogott soha. annak idején pont megúszta egy gerincferdüléssel és egy lúdtalppal,. 5000-ben fájt. Megérte.
Nem akart kamionos lenni, ez csak úgy jött. Ahogy a nő is, ahogy a ház is, ahogy a gyerkek. Nem gondolkozott ezeken, hiszen az életnek vannak kötelező elemi. Az ilyesmi kell, mert enélkül elengedett lufi csak egy férfi. Bár ha a volán mögött ült, olyankor sokkal szabadabbnak érezte magát mégis. az autópályák kötött aszfaltszalagjai célba vitték. Lekanyarodni véletlenül nem nagyon lehetett róluk egy ekkora járművel. Tudatosan meg minek is hagyta volna el kis falvakért. Visszafordulni egyenesen lehetetlen volt, csak trükkös kereszteződésekben.
Ilyen volt az élete, egy hosszú sztráda amiben az áramszünet volt a csillag kereszteződés. Nem akart tovább menni abba az irányba. Nem akart maga mellé nőt se férfit. nem akarta a ki és bepakolásokat, a koszos udvart se a nyivákoló gyerekeket. Csak elég üzemanyagot akarat és a horizontot.
Mikor a gép megadta magát Biatorbágynál, kiszállt. Hátrament és kinyitotta a konténert. Bentről kis por libbent ki rá. Elégedetten bólintott és hátat fordított a gépnek. a szeme előtt a dombos táj egészen paradicsominak tűnt. csak el tud bújni egy kis időre itt. Köpött egy hegyeset és kivette a legkülső kannát a raktérből, majd leakasztotta a gumicsövet az ajtó belsejéről.
Előrecipelte a motorhoz. Mikor végzett leült az üres kannára és megtörölte a homlokát. Döntött. Nem megy haza. Marcsi el fog bírni a kölykökkel. Úgy sem szerette őt soha, bármit is jelentsen ez, csak a gyerekek és a ház miatt volt vele. Legyen így. - gondolta egyre felszabadultabban. Nekem itt a kamion és horizont. Ha meg felrobbanok valami gebasz miatt a dupla kamionnyi gázolaj miatt, hát akkor annak úgy kellett lennie. Visszamászott a fülkébe és elindult. Pest alatt az M6-ra fordult és nyugodt tempóba megkezdte az annyit vágyott céltalan utazást dél felé.
Vajon mennyi ember van ugyanígy ezzel? Mennyien élnek célok, értelem, akarat, előrevivő vágyak nélkül, lecsupaszított minimál-héjként? Nagyon megrázó, nagyon szomorú. Neki biztosan nem annyira, de nekem, kívülről, igen. Fájdalmas.
VálaszTörlésbennem meg olyan düh ébredt h most lila tőle a fejem. persze ő a másik oldla, épp az imént hagyta el a neje, de bakker ő VITTE a kölköket! ez meg itt kiszáll, persze majd az asszony viszi a kölköket. persze elbír velük. fegyverek, mélytorkos meg az országút szalagja?! a kurva anyád kamionos.
VálaszTörlésAz is benne van, hogy elhagyta a neje? Csak nekem nem tűnt fel?
VálaszTörlésÉs hány ilyen van. Még világvége sem kell hozzá. Igaza van pataknak csak sajnálni lehet az ilyen. De azért lehet, hogy pár nagy pofon helyrebillentené az agyát.
Tényleg megpattant a csaj, csak később olvastam az első részt.
VálaszTörlésJó az az autó a kamion alatt :)
VálaszTörlésLassan haladok az olvasással, de ez van.
VálaszTörlésPár dolgot azért szeretnék megjegyezni.
Először is azt hogy a kamion nem benzinnel hanem dízellel v. gázolajjal megy. Jobb lett volna az üzemanyag szót használni.
Ezenkívül a szóhasználatodon látszik, hogy nő vagy. Lehet hogy én kommunikálok keveset ilyen témáról férfiakkal, de "összefeküdt" még férfitől nem hallottam.
Egyébként nagyon szeretem azt, hogy ha kell megnézhetem térképen, mi hol játszódik. Itt is meg van, de az előző fejezetekben még jobban. Pl. a soroksári Grasi suli, a Határ úti metró megálló zöld gyepfoltja, a Gellért és környéke. Szeretem
Ó jesz! Végre egy kommentelni bátor férfi olvasó. Nagyon köszi az észrevételeket, javítom is. Ne fogd vissza magad.
VálaszTörlésA helyszínekkel igyekszem a lehető leghűbb lenni. Egészen más íze van így a dolognak. Játék közben ugrik be a legtöbb. Pl a Határ úti zöld foltnál nem emlékeztem hogy mennyire fás, és itt érdeklődtem a helyi lakos játékostól. De ő sem emlékezett... Nagyon tanulságosak ezek, hogy mire emlékszünk és mire nem.
Kommentelj bátran, minden észrevételnek nagyon örülök. :)